Leszámolások, maffiamódszerek, kegyetlenség- durva út vezet a faiskoláktól a nappalikig, ahol a családok örömére feldíszítve áll a karácsonyfa.

Sok szempontból különlegesnek számítanak az örökzöld fenyők. A legtöbbünk már amiatt is becsben tartja őket, amiért örökzöldként emlegetjük őket. Egyébként is romantikus gondolatokat társítunk a fenyőkhöz, fenyőerdőkhöz.

Ám sokan azt gyanítják, hogy a fenyőknek van egyfajta különleges, emberi ésszel nehezen felfogható növényintelligenciájuk. Kutatásokat folytattak, és próbálták megfigyelni, a fenyők reagálnak-e a szidásra, jobban növekednek-e zene hallatán, és így tovább. A vizsgálatoknak nem volt egyértelmű eredménye- nem azért, mert nem történt változás, hanem azért, mert a gyanú szerint a fenyőegyedeknek sajátos ízlése van. És a metálrajongó fenyők például kedvetlenek lettek amikor diszkózene szólt.

Az igazán érdekes dolog viszont az, hogy a fenyőknek sajátos társadalma is van. Nagyon úgy tűnik, nem lehet csak úgy egymás közelébe telepíteni különféle fenyőket, mert egyfajta rasszizmus jeleit vették észre. A leginkább kirekesztőnek az ezüstfenyők számítanak, de a vörösfenyők sem mondhatóak barátságosnak.

És amikor ezeket a dolgokat először megfigyelték a Közép-Altájban működő Santa Moronio Universitad szakemberei, máris továbbvitték a gondolatmenetet. A megdöbbentő felfedezés az lett, hogy az egyes ültetvényen belül fenyőklikkek alakulnak ki, akik terrorizálják gyengébb társaikat.

A fenyők a faiskolákban ugyanis pontosan tisztában vannak azzal, milyen karrier vár rájuk. A nagyobb, idősebb fenyők elmondják nekik, így tudják, hogy a legnagyobb részükből karácsonyfa lesz egy lakásban. A fenyőkben van egyfajta dacos fatalizmus, így nem tragédiaként élik meg azt, hogy kivágják őket, hanem dicsőségként. Azt is tudják, a legszebb fák kelnek el elsőként, így komoly harcot folytatnak gyökereikkel adott terület legjobb erőforrásaiért. A fenyőbandák együtt szinte megfojtják az elesett társaikat. Gyakori a verbális kötekedés, a folyamatos megalázás, rettegésben tartás.

Szóval a szomorú helyzet az, hogy a nappaliban díszelgő lenyűgöző karácsonyfák gyakran a leginkább törtető fenyők voltak annak idején. Ám azzal meg is fizetik ennek az árát, hogy kivágják őket, míg satnyább társaik tovább élhetnek. Sőt, pont, hogy ezekből a kisebbekből lehetnek azok, amelyeket földdel együtt adnak el, és ha túlélik a karácsonyt, kiültetik őket.

A kertekben élő magányos, sokat megélt egykori karácsonyfák hosszú éveken át elmélkedhetnek arról, milyen úton jutottak el idáig. Egy átlagos fa életében nem gyakori a költözés, ők viszont ezt többször átélhették. Ők elfilozofálhatnak arról, hogy mi ér többet: a minden helyzetben tűrés, alkalmazkodás és túlélés, vagy a "nagy pillanat", a karácsonyfává válás.

A kutatás most még csak a faiskolákban nevelt fenyőkről szól, de talán majd arról is kiderül valami, a természetes erdőkben is vannak fenyőmaffiák, hasonló szembenállások, frontvonalak. Ám az igazi erdőségek összetett fatársadalmának titkait minden bizonnyal még nehezebb lesz megfejteni.

Amikor a nevedben közzéteszel valamit, az elsősorban nem a világról árul el sokat, hanem rólad. Megosztás tehát saját felelősségre!