Egykori kuruc hősről mintázták az amerikai akciófilm főhősét.

A harcokból visszatért vietnami veterán története, a Rambo ma már filmklasszikusnak számít. Az egyszemélyes hadseregként akciózó Stallone aztán több folytatásban fogott fegyvert, és a Rambo név fogalommá vált. Nem csak arról szól a népszerűsége, hogy lövöldözött mindenkire aki élt és mozgott, a magányos harcos sajátos felfogásának is komoly szerep jutott a filmekben.

Túl izgalmas karakter egy akciófilmhez Rambóé, azt hiszem. Kissé már nagyon is emberi a veterán, aki az első részben ott kerül bajba, ahol nem kellene- saját hazájában. Ám nem hagyja veszni sem becsületét, sem igazságát. A sztorinak vannak elgondolkodtató részei, és ez nem véletlen: valós történet inspirálta.

A Rákóczi-féle szabadságharc hosszú éveken át tartott, és nem kevés kuruc hadakozott éveken át a labancokkal. A sok ismert tábornok és hadvezér mellett számos alacsonyabb rangú ember fogott fegyvert, közülük volt az egyik Rámbai Imre.

Már a felkelés elején beállt a kurucok közé, kitüntette magát a létavértesi csatában, az első sorokban harcolt Erzsébetfalvánál és Dunaújvárosnál is. Az igencsak ügyes és éles szemű katona többször teljesített felderítő bevetéseket is mélyen a kuruc vonalak mögött, amiért ki is tüntették. 

A fegyverletétel után vissza akart térni falujába, hogy addigra már romokban heverő életét újból rendbe tegye. Ekkor tett egy kitérőt a Bakonyba, hogy régi fegyvertársát felkeresse, mielőtt végleg szögre akasztja a kardot. A nem túl nagy települést ma már hiába is keressük a térképen, Máriareménység eltűnt a török megszállás másfél évszázada alatt, de akkor sokan lakták, volt saját temploma is.

A falu bírója nem látta szívesen az egykori szabadságharcost. A szállást kereső Rámbait el akarta zavarni, mert mint elmondta, nincs szükség lázító obsitos katonákra. Rámbai ellenállt, ekkor tömlöcbe vetették, de a leleményes katona megszökött, sőt, az épületet is felgyújtotta. 

Ekkor kezdődött az üldözés a Bakony erdeiben, ám hiába kereste több tucat ember az egykori kurucot, az erdőt-mezőt jól ismerő katona elrejtőzött előlük, sok pribéket leütött, megkötözött, Kiválóan értett a puszta kezes harc mellett a lövészethez, íjászathoz is, így a faluban elpuhultan élő, a háborúból inkább kimaradó emberek létszámfölényük ellenére sem jutottak sokra. Mivel nagyanyja vajákosasszony volt, tudott mindent a gyógyító és ehető füvekről, bogyókról is. Aztán legendák is szárnyra keltek, hogy ért az állatok nyelvén is, így tudott mindent ellenfelei mozgásáról, de ez valószínűleg nem volt igaz.

A harcokban megkeseredett Rámbainak már nem volt vesztenivalója, egy idő után csak a bosszú éltette. Ügyesen derítette fel a környék legjobb búvóhelyeit, majd a bírót egy leégett majorba csalta és foglyul ejtette. A heteken át tartó hajszának híre ment, és csak Rámbai egykori parancsnoka közbeavatkozásának köszönhetően nem lett tragédia belőle. A sok háborúzástól meghasonlott kuruc végül letette a fegyvert, a megszégyenült bíró pedig inkább útjára engedte őt. Ha az osztrák bíróság elé viszik az elfogott katonát, csak rosszabbul járt volna, amikor kiderült, egyetlen ember tartotta sakkban egész csapatát.

Ez a sztori egy korabeli könyvben jelent meg, ám ezt a kötetet az osztrákok magukkal hurcolták a budapesti könyvtárból egy évszázad múlva. Később a második világháború zűrzavarai során került az Egyesült Államokba, ahol valahol, valaki felfigyelt rá, majd egy forgatókönyvíró kidolgozta a történetet- Magyarországon ezért mi nem ismerjük Rámbai Imre nevét, és persze a tengerentúlon sem reklámozták, honnan vették az ötletet Rambo figurájához. Valószínűleg ma is mindent megtennének, hogy eltitkolják a kapcsolatot, talán már a könyv érintett részeit is megsemmisítették...

Az már egy másik kérdés, hogy a Rambo-folytatások mind a képzelet szüleményei, közük nincs az eredeti kuruc katona sorsához. Ez abból is látható, hogy azokban sokkal inkább domináns az akció, jóval kevesebb elgondolkodtató elemet tudtak beleszőni. A valóság mindig izgalmasabb, mint a kitaláció...

Amikor a nevedben közzéteszel valamit, az elsősorban nem a világról árul el sokat, hanem rólad. Megosztás tehát saját felelősségre!