Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Rettegett szuperpolipok

Döbbenetes módon a legnagyobb lábasfejűek képesek a leginkább eltűnni az emberek szeme elől. Sokan félnek ezektől a rejtőző tengeri rémektől, pedig alig tudunk róluk valamit.

A polipok a tenger kaméleonjai: képesek fantasztikusan beleolvadni környezetükbe, változtatják a bőrük színét, mintázatát, sőt, még köveket idéző barázdákat is tudnak imitálni a testükön. Vannak olyan polipfajok, amik még ennél is többet tudnak: más állatokat utánoznak, hogy megtévesszék a vadászokat. Az álcázó polipok például képesek úgy formálni a karjaikat, mintha lepényhalak lennének- nagy trükk!

Ráadásul nagyon különleges testefelépítésűek. Három szív is dobog a testükben, és ahhoz képest, hogy puhatestűek, nagyon intelligens élőlénynek számítanak, akik képesek remekül elrejtőzni, ügyesen menekülnek, kinyitnak bármit. Állítólag még a karjaiknak is külön agya van!

Naná, hogy az embereket mindig is izgatta az a kérdés, hogy nem léteznek-e nagyobb polipok a most ismerteknél. Hideg vizekben élnek olyan óriási polipok, amelyek karjainak átmérője több méteres is lehet, de a legendákban szerepelnek történetek még nagyobb lábasfejűekről, tintahalakról, polipokról. Tintahalból a mélytengerek mélyén élnek nagyok, de igazán ezekről sem tudunk sokat.

A tengeren sok megmagyarázhatatlan eset történik. Erre különféle teóriák születtek mindig is, és az egyik lehetséges feltevés szerint ma még nem ismert tengeri szörnyek okoztak időnként tragédiákat. Ezt persze nehéz igazolni addig, amíg elő nem kerül egy ilyen óriási szuperpolip, de vajon merre rejtőzhetnek?

Nos, a válasz talán egyszerűbb, mint hinnénk! Egy még nagyobb és még fejlettebb polip talán még hatékonyabb az álcázásban! Azaz arról van szó, hogy ők már nem feltétlenül halakat vagy rákokat akarnak imitálni, hanem jó megfigyelők révén hajókat vagy akár tengeralattjárókat. A legendákból ismert szellemhajók egy része tehát könnyen lehet, hogy ilyen gigászi óriáspolip, ami távolról nézve legénység nélküli, megtépázott vitorlásnak látszott. 

A víz alatt pedig akár egész zátonynak is álcázhatják magukat. Néha pont ez csaphatja be a hajósokat, emiatt futhatnak valódi zátonyra, amikor felbukkan egy korábban egyetlen térképen sem jelzett "szikla", ami a valójában egy lábasfejű állat. Módosítják az útvonalat, és pont ebből lesz a tragédia...

Ám nem kell azt hinni, hogy indokolt lenne az emberek babonás félelme az óriási polipoktól. Az ilyen ügyesen rejtőzködő állatok óriási pusztítást is tudnának végezni, ha akarnának. Ehhez képest viszont semmi ilyesmiről nem hallani. És ennek is logikus a magyarázata: mint a legtöbb igazán nagy testű tengeri állat, például a cetcápa, a kék bálna, az óriáspolip is teljesen békés, ártalmatlan állat, ami nem vadászik emberekre. Pont azért fejlesztették ki a kifinomult rejtőzködési technikáikat, mert jobban félnek tőlünk, mint ahogy nekik kéne tőlük.

Szóval nem kell rettegni a mitikus óriáspolipoktól. Sőt, ők kerülnek bajba a környezetszennyezés és a nagy hajóforgalom miatt, talán már alig van belőlük a tengerekben. Azt hiszem, csak akkor fogják magukat megmutatni nekünk, ha már nem érzik magukat ekkora veszélyben...

Amikor a nevedben közzéteszel valamit, az elsősorban nem a világról árul el sokat, hanem rólad. Megosztás tehát saját felelősségre!

0 Tovább

Isteni futball

Szakrális okokból is fontos az, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a focira.

A magas kultúra képviselői soha nem tudták elfogadni, hogy nem magasztos dolgok voltak kiemelkedő fontosságúak a történelemben, a hagyományokban. Pedig sokszor olyan események, mozzanatok formálták a világ képét, amit utólag szeretnének eltitkolni.

Nem csak királyi tróntermekben dőltek el dolgok, nem csak páncélos lovagok játszottak főszerepet, és bizony a spiritualitás helyszíne időnként nem egy templom volt. Sok régi dokumentumot tüntettek el, sok információt szeretnének agyonhallgatni, de az ősi tudás már csak olyan, hogy valamikor váratlan forrásból bugyog fel.

A fociról ma Magyarországon mindenkinek van ilyen-olyan véleménye. Lehet vizsgálni például az egészet gazdasági szempontból, mennyi pénzt költünk el rá. Tudjuk, nálunk és máshol is milliárdok forognak ebben a sportban. És persze van egy közeg, amiben lavírozók, ügyeskedők vannak, a mutatott teljesítményhez képest túlfizetett játékosok, illetve gyakran bukkannak fel a lelátókon agresszív, vagy egyszerűen csak mocskos szájú drukkerek.

Nem pont így képzelne el többségünk el egy áhítatos szertartást, ebben biztos vagyok! Pedig valamikor, több száz évvel ezelőtt a labdajáték szent dolog volt. A kínaiak egyik játékát tartják a labdajátékok ősének, azaz keletről indult útjára a foci- de bizony előfordulhat, hogy már akkor is a magyaroktól származott a sport! 

Arról szintén hallhattak többen, hogy Dél-Amerikában volt egy olyan játék, amit nagy ünnepeken űztek, ám kegyetlen szabályokkal: a vesztes csapat tagjait kivégezték. (Vajon nagyobb lenne a hajtás a magyar bajnokikon, ha megöléssel nem is, de fizikai számonkéréssel fenyegetnék a focistákat?)

Ám az alapvetően felvilágosult magyarok körében folyó játékos összecsapásoknál szó sem volt kivégzésekről. Ez egyfajta szertartás volt, ahol vallásos áhítat övezte a legjobb játékosokat. Már az őshazában is játszottak lószőrből készült labdákkal, aztán ahogy fejlődött a sport, a lótejből lepárolt rugalmas anyagokkal itatták át a labdákat, amitől az pattogósabb lett. Később a pitypang váladékát használták hozzá, ezzel a labdával vívták az ölre menő meccseket.

Része volt az eseményeknek az, hogy a csapatokat kísérő szurkolók a meccs előtt találkoztak, beszélgettek, és utána közösen ünnepelték a győzteseket. Az eredményekről készült statisztikákból jósoltak is, meglepően sokat árult el például a következő évben várható időjárásról, termésről. Az emberek úgy fogták fel, az istenek a gólokkal üzennek nekik, ezért volt hát verekedés helyett közös ünneplés és hálaima a meccsek végén. A szabályokról állítólag egy üzbegisztáni ortodox kolostorban felfedezett dokumentumban van leírás, amit részletesen még nem hoztak nyilvánosságra, de a lesszabály a hírek szerint csak kezdetleges formában szerepel benne.

Mivel minden falu környékén volt játéktér, a keresztény egyház azzal akarta kiszorítani az ősi játékot, hogy kötelezővé tették a templomok építését- mondani sem kell, a legnagyobb sík terület véletlenül pont a pályákkal esett egybe. A labdarúgást még így is szerették, ám ahogy egyre-másra bele akartak avatkozni hatalmasságok a sportba, úgy vesztette el az a népszerűségét. A földesurak pénzt adtak a legjobb játékosaiknak, sőt, csaltak is- amint ez kitudódott, az emberek hátat fordítottak a korábban szakrális dolognak tartott focitól. Azért az egykori történetírók megörökítették a szabályokat, így szivárgott át Nyugat-Európába, de ott már lekopott róla a magasztosabb réteg.

Sajnos hozzánk is már így került vissza, egyre inkább elüzletiesedve. Pedig ha azt szeretnénk, ismét ősi értelmét visszanyerve játszhassuk a focit, hagyományainkhoz méltóan csakis tisztán, csak az együttlét öröméért kéne játszani, és nem lenne szabad hagyni, hogy a pénz mocskolja be ezt a nemes sportot!

Amikor a nevedben közzéteszel valamit, az elsősorban nem a világról árul el sokat, hanem rólad. Megosztás tehát saját felelősségre!

0 Tovább

James Bond igazi bevetésen

Sokan nem sejtik, hogy a brit szuperkémről szóló filmekkel gyakran volt hátsó szándéka a titkosszolgálatoknak.

Ki ne emlékezne a legjobb James Bond-filmekre? Goldfinger, A kém aki szeretett engem, Goldeneye és így tovább- kalandos, szórakoztató mozik ezek, sok pénzt termeltek velük. Azt hihetnénk, hogy az egész csak a bevételről szól, de voltak, akik más célokra is felhasználták a filmbéli ügynököt.

Rakjuk csak össze a képet! Ian Fleming, a Bond-könyvek írója köztudottan maga is hírszerző volt. Az első Bond-filmhez Roger Moore-t szerették volna megszerezni, aki fiatal korában századosi rangig vitte a brit hadseregben. Amikor őt nem tudták szerződtetni, jött Sean Connery- az egykori haditengerész. Szolgált a seregben George Lazenby is, akinek egyetlen Bond-film fűződik a nevéhez.

A korai Bond-filmek rendezői közül Terence Young és Guy Hamilton is katonai múlttal büszkélkedhet, előbbi a második világháború idején például harckocsiparancsnok volt. Az egyik forgatókönyvíró, Paul Dehn a kémeket kiképző Camp X-nél állomásozott, egy másik író, Berkley Mather két évtizeden át szolgált a brit seregben. Az egyik producer, Harry Saltzmann a második világháború idején sokat sejtető nevű egységben teljesített szolgálatot:  Psychological Warfare Bureau...

Szerintem sokan mondják most azt, kicsit sok a véletlen egybeesésből, ennyi veteránnal háborút is le lehetett volna vezényelni. Ha úgy nézzük, bizony a Bond-filmek valóban harci célokat (is) szolgáltak. Egészen sok területen lehetett szükség rájuk! Voltak filmek, amelyek egyfajta kódolt üzeneteket tartalmaztak a terepen dolgozó, minden szokványos kapcsolattartási formával el nem érhető ügynökök számára. Jött az évi rendszeres Bond film, és lehetett elrejtve kód a főgonosz szavaiban, vagy abban, milyen ruhát viselt a lány, akit a 007-es ágyba vitt- sok volt belőlük, és ami nekünk csak egy szokványos csábítás, az a kódok ismerői számára részletes parancs.

Egyfajta kísérleti laborként is szolgálhatott volna a film, a sokféle csodakütyüvel, ám a stáb mögött álló titkosszolgálat sokkal ravaszabb volt. Akadtak olyan szerkentyűk, amik a valóságban nem léteztek, ám hitték, hogy az oroszoknak lehetett hasonló. A filmben való bemutatással ki akarták ugratni a nyulat a bokorból, hiszen ha valami már egy mozifilmben is szerepel, akkor az oroszok sem akarhatták annyira titkolni. Máskor meg félrevezetés volt az egész: teljesen mást akartak kifejleszteni, mint amit bemutattak. 

Nagyon izgalmasak voltak a fedett, forgatásnak álcázott bevetések. Ott volt például a Tűzgolyó sok víz alatti jelenete a rengeteg búvárral- hosszú időn át dolgoztak a filmesek egy-egy helyszínen, és senkinek eszébe sem jutott, esetleg tényleg valamit nagyon kerestek a mélyben a "kaszkadőrök". A Moonraker űrsztorija nagyon mókásnak tűnik mai szemmel, na de mi van, ha pont valódi kémműholdak fellövését álcázták vele? A sok kiszolgált katona, aki a stábot erősítette, tudta tartani a száját ezekről a dolgokról. Az egzotikus országokban dolgozó stábok pedig akármikor tudtak titkos üzeneteket észrevétlenül hozni és vinni- vagy esetleg filmes kelléknek álcázott, de valóban használható titkos kütyüket eljuttatni az ügynökökhöz!

Ahogy a hidegháború lecsengett, ezek a célok is kevésbé lettek fontosak. Onnantól kezdve nem annyira a katonáké lett a főszerep. A filmek egyrészt jók voltak tesztelésre, a fiatalok érdeklődésének felkeltésére a titkosszolgálati munka után. Nem kell jobb toborzó a 007-es figurájánál! Először talán csak filmklubnak indult egy-egy vetítés mondjuk egy egyetemen, de aztán jöhettek a beszélgetések, ahol fel lehetett figyelni a tehetséges, beszervezhető fiatalokra.

Másrészt azt se felejtsük el, hogy van még egy fontos cél, amire kiválóan megfeleltek ezek a filmek: a fedett akciók finanszírozása. A titkosszolgálatok mindig is szerették, ha létezik valamiféle anyagi függetlenségük, amit meg tudott teremteni egy kasszasiker is. Másrészt az egész világon forgalmazott filmek bevételének egy része helyben csapódott le, remekül lehetett így észrevétlenül pénzt juttatni a külföldön dolgozó ügynököknek.

A laikusok persze hiába keresik az árulkodó jeleket, ők soha nem láthatják át az összefüggéseket, hiszen az aktuális célokat sem ismerik. Ettől még jól szórakozhatunk a legújabb Bond-film közben is- ki tudja, talán fikció az egész, és semmi közük az egészhez a titkosszolgálatoknak. Vagy mégis van, csak pont azt csinálják, amihez a legjobban értenek: titokban konspirálnak? Ki tudja, lelepleződik-e egyszer James Bond titka...

Amikor a nevedben közzéteszel valamit, az elsősorban nem a világról árul el sokat, hanem rólad. Megosztás tehát saját felelősségre!

0 Tovább

A Hold eltitkolt történelme

Nem volt mindig olyan kihalt kősivatag a Föld hűséges kísérője, mint manapság, ám a háttérben munkálkodó erők mindent megtesznek a Hold szomorú történetének elkendőzéséért.

Pont ők voltak azok, akik sikeresen elhitették sokakkal azt, hogy nem is volt valójában Hold-expedíció. Armstrong és társai ott jártak a szomszédos égitesten, a felvételek valósak. Ám pár fontos jelenet hiányzik a nagyközönség által megismerhető filmekből.

Az űrhajósok nagyon is tudatosan érkeztek a Hold bizonyos pontjaira. Nem csak pár kőzetmintát akartak begyűjteni, hanem ellenőrizni akartak egy nagyon fontos teóriát. A kutatók egy része ugyanis azt feltételezte, a felszínen látható kráterek egy részét nem meteorbecsapódások hozták létre, hanem atomrobbanások!

Gondoljunk csak bele! A Hold galaxisléptékben körömhegynyire sincs a Földtől. Ám míg előbbin óriási kráterek vannak, a mi bolygónk sokkal kisebbek a kráterek. Ezt magyarázzák például a légkörrel, de azokat a hatalmas krátereket hatalmas meteorok becsapódása alakította ki, amiket aligha tartóztatott volna fel néhány kilométernyi légréteg.

Ha pedig mégis igaz lenne ez az elmélet, az sincs kizárva, hogy régen volt légköre a Holdnak, csak éppen az ott élők atomháborúja miatt semmisült meg. Nézzük meg ezt a részletet a Holdról, ahol úgy fest, mintha nagyobb központokból indulnának ki meglepően egyenes utak! Vajon hova lőnék ki az első atomrakétákat, ha nem a városokra, amelyek a közlekedés csomópontjai?

Ezeknek a megsemmisítő támadásoknak a nyomait keresték a Holdon az űrhajósok. Az űrruha egyik legfontosabb tulajdonsága pont ezért volt a sugárvédelem! Radioaktív kőzeteket kerestek, és találtak is rengeteget, csak persze ezt nem kötötték a nyilvánosság orrára. Az egykori civilizáció nyomait elfedte a robbanások és a meterbecsapódások miatt felkavarodott por. Ám vélhetően azért sikerült a porréteg alatt a fémkeresőkkel felszerelt űrhajósoknak rátalálni pár érdekes leletre...

És hogy miért kell titkolni ezt a nagy felfedezést? Nos, ha az emberiség szembesülne azzal, egy fejlett civilizáció tényleg képes teljesen elpusztítani önmagát, az egész világon nemet mondanának a fegyverkezésre és a háborúba. És nyilván van, akinek ez nagyon sértené az érdekeit. 

Ezért aztán egyszerűen csak kihasználják azt, hogy az emberek egy része minden mesét készpénznek vesz, ha kellően titokzatosan tálalják. Elhintették azt a legendát, hogy nem is járt soha ember a Holdon, és az összeesküvéselméletekben hívők lelkesen rávetették magukat a témára. Saját maguk gyártják a bizonyítékokat a butaságra, míg a manipulátorok csak hátradőlnek!

Nehéz tisztán látni a sok félinformáció, füllentés és ferdítés közepette. Ám ha a józan eszünkre hallgatunk, mégis szinte mindig kideríthetjük, mi a legvalószínűbb igazság!

Amikor a nevedben közzéteszel valamit, az elsősorban nem a világról árul el sokat, hanem rólad. Megosztás tehát saját felelősségre!

0 Tovább

Fertőtlenítő nyergek

Meglehet, egészen más funkciója volt a legendákból ismert módszernek, hogy a régi magyarok a nyereg alatt puhították a húst: a baktériumokkal is így számoltak le.

Megint egy olyan téma kerülhet elő, amit egyoldalúan szemlélve azt mondhatnánk, őseink primitív, nomád emberek voltak, nem pedig nagyon is komplex ismeretekkel rendelkező nemzet. Valaki(k)nek talán érdeke az, hogy mi ne legyünk különösebben büszkék elődeinkre? 

A régi szokások közül gyakran emlegetett az, hogy a magyarok más nomád népekhez hasonlóan gyakran fogyasztottak nyereg alatt puhított húst. Manapság úgy tartják, ez egy római történetíró által terjesztett hiedelem, a magyarok nem lószagú, nyers húson élve vándoroltak hatalmas távolságokat.

No de valami oka csak volt annak, hogy egy ilyen szokásról szóló mendemonda ennyire mélyen gyökeret verhetett! A válaszokat ennyi év távlatából nehéz lenne megtalálni, ha hiányoznak az írásos források, ám segítségünkre siet a tudomány- pontosabban azok a tudósok, akik hajlandóak nyitottan, érdeklődve vizsgálni az ősmagyar kultúrát, és nem dőlnek be a félrevezetéseknek.

Meglehet, a kulcs abban rejlik, hogy a régiek sokkal többet tudtak az őket körülvevő világ természeti törvényeiről, mint azt ma sokan gondolják. Mint sok más ősi nép, ők is tisztában voltak azzal, hogy a nyers hús egy idő után képes megromlani. Az okokat mindenhol keresték a bölcsek, és joggal feltételezhetjük, a magyaroknak sikerült rájönnie, hogy a hús megromlásában milyen szerepe van a mindenféle szennyeződéseknek.

Vannak kutatók, akik szerint a gondosan megtisztított bőr nyeregtáskában szállított hús rendszeres ütődése segített abban, hogy a hús tovább fogyaszható maradjon. A sivatagi baktériumkultúra jellege miatt ez a fertőtlenítési módszer eredményes és hatékony lehetett, és nagy segítséget jelentett a hatalmas vándorló embertömeg táplálásában. 

Sajnos a káros emberi tevékenység körében olyan mértékben változott meg az egész Földön a baktériumflóra, hogy gyakorlatilag lehetetlen mai viszonyok között reprodukálni ezt a fajta módszert. De a témával foglalkozó tudósok szerint ez nem is fontos, hiszen elegendő, ha a józan eszünkre hallgatunk- csak ez lehet az egyetlen helyes magyarázat. 

Amikor a nevedben közzéteszel valamit, az elsősorban nem a világról árul el sokat, hanem rólad. Megosztás tehát saját felelősségre!

0 Tovább

Álcázott igazság

blogavatar

Nyomokban tényeket tartalmaz...

Hirdetés

Legfrissebb bejegyzések

2019.03.04.
2018.12.12.

További információk

Sokan hazudnak az interneten. Ezen az oldalon is ez történik, csak mi be is valljuk. felsotudat@freemail.hu

Hirdetés

Blog ajánló

Laptop Accu

Hoge kwaliteit accu,adapter,voeding,elektronische producten Online aankoop.Oonze goederen hoog kwaliteit, lage prijs, snelle levering, goede service.

Hirdetés