A részvénypiacokon dollármilliókkal kereskedők egy része mélységesen hisz az okkult tudományokban.
A történészek nem nagyon tudnak megegyezni abban, mikor jelentek meg az első részvénytársaságok. Állítólag voltak ehhez hasonló társaságok már Mezopotámiában illetve az ókori Rómában is. Az 1602-ben alapított Holland Kelet-indiai Társaság már biztosan részvényeket bocsátott ki, mérlegeket készítettek, osztalékot fizettek- tehát ez már biztosan olyasmi volt, mint a mai cégek.
Ám a tőzsdézés története mindig is együtt járt óriási bukásokkal, összeomlásokkal. Az átlagember számára érthetetlennek tűnik, hogy az elvileg igazán profi kereskedők és befektetők néha iszonyú buborékokat okoznak a tőzsdén, és aztán hatalmas csődök sorozata, pórul járt kisbefektetők tömegeinek elszegényedése lesz az eredmény.
A kívülállók természetesen nem értik a bonyolult gazdasági folyamatokat, amelyek meghatározzák a részvények értékét. Ám jó tudni, a bennfentesek is gyakran csak találgatnak, hiszen túl sok a tényező, túl sok a kiszámíthatatlan esemény, túl sok a szereplő. Természetesen mindenki igyekszik olyan képet sugallni, hogy csalhatatlan jósként tud következtetni az árfolyamok alakulására, de látjuk jól, hogy ekkora összeomlások nem történhetnének, ha a brókerek többsége valóban képes lenne a jövőbe látni.
Pedig egy részük tényleg minden eszközt bevet, melyekből csak egyik az alapos elemző munka. Az okkult tudományokban hívő brókereknek több külön csoportja is létezik: vannak, akik pogány isteneknek áldoznak, mások szerint Nostradamus volt az első tőzsdei guru, és az ő verseit elemzik, míg például az ún. Bad Blood Brokers csoporthoz soroltak a fekete mágiához fordulnak. Az ő különös szertartásaik része az, hogy a körhöz tartozók titkos összejöveteleken kedvenc nyakkendőiket áldozzák fel, vagy a rivális brókerektől ellopott ruhadarabokat haszálják fel a varázslataikhoz. Néhányan a madárjóslásban hisznek- meglepően sok madárszakértőt találni a brókerek közt, és ez nem véletlen. Gyakran ragaszkodnak bizonyos autómodellekhez, Ferrarit venni például jó ómen.
Természetesen nem véletlen az sem, hogy a filmekben olyan gyakran tűnnek fel szinte félisteni képességű tőzsdeguruk, akik fél másodperc alatt meglátják a nagy üzleteket, és szemöldökmozgással irányítva egy brókercsapatot dollármilliókat kaszálnak. Meglepő, de az ilyen történetek nem csak arra jók, hogy az átlagemberek számára hihetővé tegyék a tőzsdei mágia működését. A varázsolgató brókerek is a filmekben elejtett utalásokat keresnek, és úgy vélik, akár a kereskedésben is segíti őket egy, a filmből származó kép, mert sikeresebben választanak véletlenszerűen egy nagy nyereséget hozó részvényt, ha az asztalukon tartják azt.
A történelem ugyan nem igazolta, hogy bármelyik misztikus módszer hatékonyabb lenne a többinél, ám a hívők szerint a grafikonokat elemzők is pontosan ugyanolyan sikerrel kereskednek, mint ők, és kávézaccból jósolva dolgozni mégiscsak sokkal szórakoztatóbb. 
A cél végülis az, hogy forogjon a pénz, jelenjenek meg mind nagyobb számban a kisbefektetők a piacon. A brókerek a bukásokig megkeresik a maguk fizetését, ha varázsolnak, ha matematikai alapon elemeznek. A legnagyobb befektetők sem nagyon szokták nincstelen emberként végezni. Nagyon úgy fest, hogy ebből a szempontból a tőzsdei kereskedelem feltétlenül eléri a célját, hiszen meghatározó szereplői igazi jólétben élnek- ki tudja, részben talán a mágiának köszönhetően.
Amikor a nevedben közzéteszel valamit, az elsősorban nem a világról árul el sokat, hanem rólad. Megosztás tehát saját felelősségre!
