Ma már nyílt titok, hogy rengeteg olyan ősi írásos forrás létezik, amelyek igazolják, a régen élt emberek meglepően széles körű ismeretekkel rendelkeztek számtalan tudományterületen.
Az egykori emberek például nagyon sok tudást halmoztak fel például az orvoslás vagy a technika területén. Gyakorlatilag az jelent nehézséget, hogy a számtalan döbbenetes mélységű információ rengetegében eligazodjunk. Néhol olyan bonyolult dolgokról írnak, hogy csak manapság kezdjük megérteni, miről is szóltak a korukat meghaladó dokumentumok. Vagy nem is ők haladták meg a korukat, csak mi felejtettünk sokat?
Az aztékok földjén talált nyugati szanszkrit nyelvű szövegek egyike tipikusan olyan volt, amelyet hosszú időn át értelmezni sem tudtak- úgy vélték, csak afféle szertartási szöveg, aminek nincs konkrét jelentése. "Sorban gyúlik számtalan apró tűz, lángjuk sebesen hajt, s még tovább repít az égből jövő láthatatlan erő", szerepel az egyik versben. Igen, ez bizony egy ókori hibrid hajtáslánc leírása nagy vonalakban!
A világ másik felén is születtek figyelemre méltó munkák. Az nem közismert, hogy a sumér és az egyiptomi tudósok között jelentős volt az információáramlás. Ma úgy hívnánk a tapasztalatcserét, hogy interdiszciplínáris kutatócsoport, mert több tudományterület szakemberei dolgoztak közösen.
A nagy természettudományos kérdéseket boncolgató munkák egyike csak Mezopotámiában maradt fenn, de a szövegbe szúrt hieroglifák egyértelművé tették, hogy egyiptomi kutatók is dolgoztak rajta. És beigazolódott, hogy együtt többre képesek: "...ott, ahol elnyel az éjsötét mélység, s megáll az idő...", szerepel egy helyen. Azt hiszem, mindenki számára egyértelmű, a fekete lyukak már több ezer éve foglalkoztatták a fizikusokat! "És akkor az istenek felszálltak, s egy villanás után eltűntek az emberek szeme elől", szól egy újabb fejezete fontos mondata. Ma még nem értjük, milyen technológiáról van szó- minden bizonnyal teleportról írtak, de fejlettségi szintünk messze elmarad attól, hogy megépítsük ezt a szerkezetet.
Az északi népek legendái arról tanúskodnak, őket nagyon izgatták az élővilág nagy kérdései. "A nagyobb megeszi a kisebbet, az erősebb a gyengébbet, a gyorsabb a lassabbat", szerepel az egyik fennmaradt énekben, ami nyilván arra utal, hogy már akkor tisztában voltak az evolúció alaptörvényeivel.
És végül egy fontos, nemrég felfedezett dokumentumra hívom fel a figyelmet. Az ősi magyarok sem maradtak el a többi ókori néptől. Kevés írásos emlék maradt fenn- vagy legalábbis keveset kutathatunk. Ennek az lehet az oka, hogy az ismeretek roppant széles tárházának számító dokumentumok létét valaki el akarja titkolni előlünk, s maga merít a régi magyarok tudásából.
Ám nem lehet örökre elrejteni az igazságot! Mindannyian büszkék lehetünk erre a sorra: "S lőn új abból, minek csak legapróbb részét változtatvánk vala." Az egykori génsebészek már akkor tisztában voltak vele, milyen izgalmas lehetőségek vannak ebben a tudományterületben. Talán például a lótestű, emberfejű lények nem is a mítoszokban léteztek, hanem félresikerült kísérletek eredményei?
Amíg meg nem értjük az ősi tudást, addig gyakorlatilag mindent újra fel kell találnunk. Az emberi találékonyság bizonyítéka, hogy erre is képesek vagyunk, de mit érhettünk volna el, ha nem felejtettük volna el (vagy valakik tettek róla, hogy elfelejtsük) több ezer évre azt, amit annak idején elődeink tudtak!
Amikor a nevedben közzéteszel valamit, az elsősorban nem a világról árul el sokat, hanem rólad. Megosztás tehát saját felelősségre!
