Hasítanak a tévéjósok

Kifejezetten eredményesnek mondható a televíziós jósok és távgyógyítók működése- az adóhivatal szerint.

A televízióban látható különféle lelkészek, mágusok, csodatevők és látnokok működését sok szempontból lehet elemezni. Egy dél-amerikai ország adóhivatala a saját szemszögéből vizsgálta ezek tevékenységét, és mivel értékelhető bevételre tesznek szert ezek az emberek, úgy ítélték meg, gazdasági szemszögből nézve munkájuk eredményes.

Tulajdonképpen minimális befektetéssel készülnek ezek a műsorok, ahol az emeltdíjas hívásoknak köszönhetően termelnek bevételt. Az, hogy nyereséges lehet a tévés jósok és gyógyítók működése, különösen annak fényében szép teljesítmény, hogy az ebben szereplő emberek képzettségükkel csak szerény fizetésre számíthatnának bárhol máshol. Némelyikük csak magukat nevezte ki csodatevőnek vagy lelkipásztornak, de azokért sem kapkodnának a versenyszférában, akik valami gyorstalpaló mágusképzést végeztek.

Az is érdekes, hogy a legtöbb szakmában vannak elvárások az azt űzőkkel szemben. Egy műszerész vagy akár egy orvos esetében elvárás az államilag elismert képzettség, emellett teljesítményüket is értékelik abból a szempontból, hogy az elvégzett munka megfelelt-e az elvárásoknak. Gondoljunk bele, milyen nevetségesnek tűnne, ha a villanyszerelő egy stúdióban ülve próbálná a munkáját elvégezni, miközben a kuncsaft pár száz kilométerre tőle telefonál!

Egy tévében bölcselkedő vagy onnan energiát küldő ember esetében valójában soha, senki nem ellenőrzi, hogy miféle papírok alapján tartja magát alkalmasnak erre a feladatra, és arról sincs semmiféle visszajelzés, hogy bárkin tudtak-e segíteni.

Nyilván az utánkövetés nehéz is lenne, ezekben a "szakmákban" senki nem rajong a teljesítményértékelésért. Sok esetben lehetetlen is, mert az, hogy valaki egy beszélgetés után "javulást érez" illetve "hasznát veszi" a jóslatnak, nem éppen egzakt megállapítás. Ellenőrzött vizsgálatokban viszont jellemzően nem vesznek részt a médiumok. Nyilvánvaló módon egy valóban eredményes gyógyító vagy látnok nem kellene, hogy emelt díjon betelefonálókra vadásszon, hiszen az egészségügyben vagy a tőzsdén óriási pénzeket kereshetne legálisan.

Az adóhivatal szerint mindez elfogadható, ha ezeket a műsorokat pusztán csak szórakoztatásként kezeljük. Véleményük szerint senki nem veheti komolyan, hogy valóban képesek súlyos betegségeket diagnosztizálni és kezelni telefonon keresztül, vagy hogy akadnak, akik belelátnak a jövőbe.

Amennyiben valaki mégis abban a hiszemben hívja őket, hogy valós segítséget kap a problémáira, az elsősorban a naiv betelefonáló hibája. A műsorok célja a szórakoztatás mellett elsősorban a bevételszerzés, hiszen ha nem így lenne, nem lenne szükség az emelt díjakra- aki ezt nem látja át, az elsősorban magát csapja be.

Amikor a nevedben közzéteszel valamit, az elsősorban nem a világról árul el sokat, hanem rólad. Megosztás tehát saját felelősségre!

0 Tovább

Terítéken a paleo gourmet

Meglehet, hogy keveset tudunk az ősember étkezéséről, és azt is rosszul?

Az Észak-Kaukázus tádzsik részén tártak fel perui régészek egy kőkori sírt, ahol egy meglepően jól lezárt kőedényre bukkantak, aminek két felét valami különleges anyaggal légmentesen ragasztották össze. A kifogástalanul simára csiszolt tárolóedényt először megröntgenezték, és ekkor további kis edényeket láttak benne.

Ezek után nyitották fel a nagyobb edényt, és váratlanul jó állapotban megmaradt ételeket találtak benne. Az egész olyan volt, mint egy őskori gourmet-étterem menüsora, változatos alapanyagokból, különféle módon elkészített ennivalók kerültek elő. Talán a klíma és a különösen jól sikerült lezárás maradt meg minden kiváló állapotban.

Az őskori emberek a jelek szerint sokféle húst, gabonát használtak fel főzéskor, és még a fűszerezésről sem feledkeztek el. Természetesen nem pont úgy készültek a fogások, mint manapság, de azért igyekeztek párhuzamokat találni a régészek. Így volt étel, amit a Wellington-bélszínhez hasonlítónak írtak le, egy édesség-féle pedig a tiramisut idézte. Az, hogy főleg vadásztak, nem jelenti azt, hogy ne lettek volna intelligens, kreatív emberek, akik a sok ezer év alatt a főzési technikán is képesek voltak fejleszteni.

A sírban a közösség legjobb szakácsa nyugodhatott, aki mellé egyfajta tiszteletadásként temethették a legjobb, általa kreált fogásokat. A paleo-séf mestermunkáit bizonyára szívesen megkóstolnák, ám azért nem olyan egyszerű hiteles őskori szakácskönyvet összeállítani, hiszen annyi a bizonytalan tényező.

Bármit is találnak ugyanis egy-egy őskori település feltárásakor, az egykori emberek kevésbé éltek pazarló életmódot, így valójában nagyon kevés kézzelfogható információnk van arról, pontosan milyen alapanyagokat, milyen arányban és milyen módon elkészítve ettek.

Így aztán egy őskori gourmet-menüsor sem mondhat el mindent arról a korszakról: a világ más és más sarkaiban máshogy éltek az emberek, és mások voltak az életkilátásaik is. A leegyszerűsített felfogás nem adhat teljes képet arról az egykori emberek életéről, főleg ha globális léptékben gondolkodunk. Ahogy most is számtalan módon táplálkoznak mindenfelé, ez jó eséllyel régen is így volt.

Aki nem hiszi, hogy csak vázlatos képünk van a 200 ezer vagy 10 ezer éve élt emberek mindennapjairól, az csak egyetlen dologba gondoljon bele: pontosan tudja, alig 150-200 éve a saját felmenői hogy éltek? Tudjuk-e, mit ettek nap mint nap (nem nagy vonalakban, hogy "kenyeret meg húst", hanem pontos alapanyagokat, arányokat és fogásokat tekintve!), tudjuk-e, melyik ük-ükszülőnk hány évet élt, milyen betegségekben szenvedett, vagy tisztában vagyunk-e vele, hány rokon halt meg már gyerekkorában?

Szóval lehetséges, hogy bizonyos több ezer éves kultúrák étkezési szokásaihoz közelebb áll az elit éttermek kínálata, mint a nyers gyökerek rágcsálása....

Amikor a nevedben közzéteszel valamit, az elsősorban nem a világról árul el sokat, hanem rólad. Megosztás tehát saját felelősségre!

0 Tovább

A nagy Atlantisz-per

Az elsüllyedt kontinensről származók nem tűrik a védjegybitorlást.

Ha az ember az interneten böngészget, többször belefuthat olyanokba, akik magukat az atlantiszi tudás őrzőjeként, továbbvivőjeként hirdetik. Mondhatni, akár úgy is festhet, hogy mindennapjainkban nagyon is jelen van az ősi kontinens hatása- de vajon tényleg jogosultak rájuk hivatkozni ezek az emberek?

Atlantisz nevét az ókor óta ismerik az emberek, amikor az egykori görög filozófus, Platón munkájában megjelent a kontinens története. Vannak, akik szerint valójában nem létező helyet írt le a bölcs filozófus, hanem egyfajta ideális államot próbált leírni egy kitalált példa révén. Ám mások azt gyanítják, Atlantisz nagyon is létezett, és Platón az ő megbízásukból tüntette el gondosan a nyomokat, azt írva, hogy a sziget egyetlen nap alatt elsüllyedt, és semmi nem maradt utána.

Amennyiben ez igaz, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy Atlantiszt kár is a tenger fenekén keresni, az nem süllyedt el. Igaz, az egykori építményeket maguk a kontinens lakói rombolták le, amikor eltűntek. A nagy kérdés az, hogy hova és miért mentek el. Nos, a nagyon fejlett civilizáció vélhetően egészen a csillagközi űrutazásig jutott, és az atlantisziak új, saját képükre alakítható bolygót kerestek. Ennek az lehetett az oka, hogy a Földön velük élő, velük rokon, mégis sok szempontból különböző emberi fajjal nem tudtak együtt létezni, zavarta őket az emberiség állandó háborúskodása, önpusztítása.

Az atlantisziak tehát elmentek, de ez nem jelenti azt, hogy ne követnék figyelemmel, mi van az itt hagyott bolygón. Tisztában vannak vele, hogy fejlődik a tudomány és a technika, de azt is jól látják, ebből mi lett: atombomba és környezetrombolás. Így aztán nem vágynak vissza közénk, mert köszönik szépen, jól vannak valahol messze a világűrben.

Érdekes módon az viszont nagyban bosszantja őket, hogy az emberek némelyike rájuk hivatkozva akar pénzt keresni. Képzéseket, gyógyításokat hirdetnek "atlantiszi" jelzővel, pedig valójában pontosan olyanok, mint a többi ember, akik miatt hátat fordítottak ennek a bolygónak a valódi atlantisziak. Úgy vélik, nincs semmi közük ezekhez az üzelmekhez. Éppenséggel jobban tetszett nekik az az állapot, amíg mindenki úgy tudta, az egész kontinens eltűnt a tenger fenekén minden ott élővel, és ennyi.

Nyilván hosszasan gondolkodtak rajta, ha pert indítanak ez ügyben, akkor azzal tulajdonképpen leleplezik magukat. Ám megtalálták a megoldást. Természetesen nyilvánvaló, hogy beépített ügynökeik mindig is itt éltek a Földön, és ezek indítottak pert az Egyesült Államokban. Nem az atlantisziak nevében léptek fel, hanem egyszerűen csak azt kérik, mutassanak be írásos felhatalmazást, vagy bármilyen értelmezhető bizonyítékot az atlantisziakra hivatkozók, amik jelzik, valóban jogosan hivatkoznak rájuk. 

Nem meglepő módon ilyet még senki nem tudott előrántani, mint ahogy az egykori kontinens helyét sem tudták felfedezni (ami talán nem is lehetséges), így az atlantisziak ezzel a furmányos módszerrel meg tudják őrizni a hírnevüket. 

Talán egyszer mi, földi emberek is eljutunk arra a pontra, hogy méltók legyünk arra, felfedjék magunkat előttünk- ám az még odébb van, és aki manapság az atlantisziak letéteményesének mondja magát, kevés bizonyítékkal tudja ezt alátámasztani. Ha ilyen állítással találkozunk, bátran kérjünk komoly bizonyítékot rá! Talán egyszer valakiről mégis kiderül, igazi atlantiszi, és mind tanulhatunk tőle...

Amikor a nevedben közzéteszel valamit, az elsősorban nem a világról árul el sokat, hanem rólad. Megosztás tehát saját felelősségre!

0 Tovább

Metálzenével a hosszú életért

Egy afrikai törzs különös szokásai meglepték az antropológusokat.

Közép-Afrika egyik eldugott pontján, a Rio Bravo folyót övező mélyföldben élnek a maranguák. A törzs arról híres, hogy tagjai különösen hosszú életűek. Elsősorban vadásznak, de ügyes földművelőnek is számítanak, évezredek óta termelnek kukoricát, paprikát és más kultúrnövényeket, amelyeket változatos módokon készítenek el. Sok halat és olívaolajat is fogyasztanak, amelyekről szintén közismert egészséges voltuk.

Hitük szerint a szent folyóból kimászott krokodil volt az, aki az akkor még egy testben élő férfit és nőt kettéharapta. Azóta minden pár frigyét az teszi a törzs szemében is hivatalossá, amikor sikeresen lezárul a krokodilszertartás. Az esküvő napjának reggelén a folyó partján várakoznak, és megvárják, amíg felbukkan az első krokodil. Ekkor felállnak és a vízbe gázolnak. Ha az állat elindul feléjük és ők elmenekülnek, ez azt jelenti, hogy a krokodil szerint nem tartoznak össze, és házasságuk érvénytelen. Ha a ragadozó elmerül a folyó mélyén, akkor folytathatják közös életüket.

A maranguák abban is hisznek, hogy a zene isteni adomány. A környéken egyedülálló módon ügyesek a hangszerkészítésben, és messze földről hívták a törzs zenészeit az egykori afrikai birodalmak uralkodói udvarukba. A mindig is hosszú életűnek számító maranguák sokfelé eljutottak, sok tapasztalattal gazdagították a törzs tudását.

Némelyik hangszerük mai szemmel is modernnek számít, de emellett a világjáró muzsikusaik nagyon kíváncsiak a számukra még ismeretlen hangszerekre, zenei stílusokra is. Úgy vélik, kiegyensúlyozottságukhoz hozzájárul az, hogy a stresszt zenével űzik el életükből, hiszen a törzs tagjai minden este közösen muzsikálnak, táncolnak. Utóbbi az egyik legegészségesebb testmozgásként karban is tartja őket.

Az újdonságra nyitottság is kiemeli őket sok más törzs közül. Szívesen veszik át a számukra legérdekesebb zenei stílusokat. Meglehetősen jól követik a trendeket, nagyon szerették Elvis zenéjét, és persze nyilván nem meglepő, hogy a See you later alligator az egyik legkedvesebb daluk, ami a krokodilistent juttatja eszükbe.

Manapság leginkább heavy metal zenét hallgatnak és játszanak. A külföldi adományoknak köszönhetően erősítőt és torzítókat is szereztek, így legkedvesebb zenekaraik szerzeményeit értő feldolgozásban adják elő. A metál egyik klasszikusa, a Slayer a törzs tagjainak régi kedvence- de a hosszú életű, sokféle divathullámot megérő maranguák zenerajongó szívében ugyanúgy megfér a Beatles, a Led Zeppelin vagy a Daft Punk is.

Amikor a nevedben közzéteszel valamit, az elsősorban nem a világról árul el sokat, hanem rólad. Megosztás tehát saját felelősségre!

0 Tovább

A Dunakanyar születése

Sokak szerint több ezer éve fordították a Pilis irányába a folyót a magyarok.

Manapság egyre többen vitatják azt, hogy csak bő egy évezrede jöttek a Kárpát-medencébe magyar őseink. A hivatalos történelemtudomány egyelőre nem hajlandó elfogadni azt, hogy jóval régebben itt voltak elődeink, de ha gyarapodnak a bizonyítékok, akkor változhat a véleményük, és talán a tankönyveket is átírják.

Az egyik érdekes, elsőre talán fel sem tűnő bizonyíték a Dunakanyar. Ha a térképre nézünk, látszik, hogy könnyedén folyhatna lefele is, Szerbia irányába, egyszerűbb útvonalon. Ám egy szép nagy ívet vesz a Börzsöny és a Pilis környékén- vajon miért?

Köztudott, hogy a Pilisnek különös szakrális erőt tulajdonítanak. Nevezhetjük a Föld szívcsakrájának vagy másnak, a Dobogókő pulzáló energiaközpont voltában sokan hisznek. Szintén a térkép mutatja meg, hogy a Duna nem csak megkerüli, de egy szakaszon egészen meg is közelíti azt.

Könnyű összerakni a képet: a több ezer évet itt élt magyarok is tudták, miféle erővel bír a Dobogókő, és úgy akarták energizálni a Duna medrében folyó vizet, hogy közel vitték azt a legendás hegyhez! Úgy fest, megvolt a technikájuk, no meg az elszántságuk ehhez a feladathoz.

Persze lehet, hogy nagyon sok ideig tartott a munka, és az egykori folyómeder irányát sok dolog igazolhatná, ha egyszer kutatni kezdenék. Sőt, vad ötlet, de akár egy ott maradt tó is bizonyítékul szolgálhatna: például a Balaton... Az is lehet, hogy volt egy eredeti Dunakanyar, és abból fordítottak egy ívet a Dobogókő irányába, ami nyilván jóval kisebb erőfeszítést igényelt volna.

Bárhogy is történt a munka, a magyarok kötődése a Dunához azóta is folyamatos. Ha történelmi példákat nézünk, nem véletlen az, hogy Nándorfehérvárnál sikerült jelentős túlerőben levő törököket legyőzni, és még sorolhatnánk a példákat. 

A ma emberének szerencsére már nem kell a folyót terelni, az pont jó helyen van, és energizált vize igazi ajándék a magyarok számára. Ám hogy így is maradjon, vigyáznunk kell rá, meg kell őriznünk tisztaságát. Nekünk "csak" ennyi a feladatunk- remélhetően méltók leszünk a régi magyarokhoz, és képesek leszünk megóvni a Dunát!

Amikor a nevedben közzéteszel valamit, az elsősorban nem a világról árul el sokat, hanem rólad. Megosztás tehát saját felelősségre!

0 Tovább

Álcázott igazság

blogavatar

Nyomokban tényeket tartalmaz...

Hirdetés

További információk

Sokan hazudnak az interneten. Ezen az oldalon is ez történik, csak mi be is valljuk. felsotudat@freemail.hu

Hirdetés

Blog ajánló

Egy motoros kismama mindennapjai...

Egy motoros kismama mindennapjai...(immár a motor mellett). Várandósság, főiskola, mindennapok, gondolatok.

Hirdetés