Zeusz lakhelye nyomában

Valakik nagyon szeretnék eltitkolni, hol éltek az ősi görög istenek.

A régi mítoszokból tudjuk, Zeusz és a többi isten az Olümposz hegységben laktak. Igazán látványos ez a hely, a legmagasabb csúcs 2919 méterre nyúlik, nem csoda hát, hogy az ókori emberek legendákat szőttek köré, mondhatnánk.

Ám mint oly sok más régi mítosznak, valami alapja csak lehetett ezeknek a történeteknek. Túlságosan is emberinek tűnik az emberfeletti erővel bíró istenek civakodása, messze állnak attól az éteri képtől, ahogy manapság például az istenfigurákat elképzeljük. Viszálykodó, szerelmeskedő, az emberek harcaiba beavatkozó istenek voltak ők, élükön Zeusszal. Milyen különös, hogy felesége is volt- ugyan ki az, aki összead két istent?... Ráadásul nem is egyszer nősült a mítoszok szerint.

Létezik, hogy a görög emberek a saját szórakozásukra találtak ki egy ilyen szappanoperába illő sztorit? Az emberek nem a Barátok köztöt nézték, hanem hallgatták a mesét az istenek legújabb balhéiról, ügyeiről? Netán nagyon is valóságos motívumok adták az ihletet?

Vannak kutatók, akik szerint ez utóbbi a helyzet. Egyszerűen a mai ember fölényeskedése vezetett minket tévútra, akik úgy véljük, okosabbak, bölcsebbek vagyunk a buta ókoriaknál, akiknek szüksége volt valamiféle istenekre kapaszkodóként. Pedig sokkal egyszerűbb is lehet a válasz: valóban voltak korszakok, egyfajta párhuzamos társadalomként léteztek emberek és isteni hatalommal felruházott, de valójában emberek alkotta kisebb elit csoportok.

Még mielőtt bárki felszisszenne, ne feledjük, hányszor fordult elő, hogy bennszülöttek istenként tekintettek a köreikben megjelent fehér emberekre! Ugyan miért ne létezhetett volna egy magasan fejlett civilizáció, ami az ókori emberek számára elképzelhetetlenül erős, korszerű fegyverekkel is bírt, ám valójában ugyanolyan jellemhibáik voltak? 

Teljesen nyilvánvaló, hogy kényelmesen költözhettek a legmagasabb hegyek tetejére is, hiszen voltak repülőgépeik, így felülről szemlélték az egyszerű embereket. Néha megjelentek köztük, majd gyorsan el is tűntek az égbe- megszülettek hát a mítoszok. Villámokat dobáló isten? Elektromos fegyver! A tengerek istene? Fejlett időjárásbefolyásoló szerkezetek. Minden legendának könnyű megtalálni a mai analógiáját.

Ám aztán a görög istenek világa mindörökre elveszett. Ennek okait csak gyaníthatjuk. Talán sok más, fejlett civilizációhoz hasonlóan önmaguk okozták saját pusztulásukat. Vagy egyszerűen megrekedt, zsákutcába jutott a saját kultúrájuk, s szétszéledtek az emberiség között. Bármi is volt az ok, akár háború, akár elvándorlás állt a háttérben, az Olümposzról készült kép árulkodó: mintha ledózerolták volna a csúcs egy részét, esetleg döbbenetes energiájú fegyverrel gyakorlatilag leolvasztották azt, eltüntetve az istenek létének minden bizonyítékát.

Meglehet, Zeusz utódai ma is köztünk élnek, sőt, talán évszázadokon át, generációról generációra adták tovább a családon belül az igazi titkokat. Meglehet, a korukat meghaladó zseniális találmányok feltalálói isteni ivadékok, akik csak újra elővették azt, ami egyszer már létezett. Vajon eljutottunk már oda, ahol az egykori istenek tartottak, vagy még mindig van lemaradásunk? 

Jó eséllyel valakik már pontosan tudják, mi az igazság, de gondosan eltüntették még az esetlegesen létező nyomokat is. Így addig, amíg Zeusz utódai fel nem fedik magukat, nem tudhatunk biztosat.

Amikor a nevedben közzéteszel valamit, az elsősorban nem a világról árul el sokat, hanem rólad. Megosztás tehát saját felelősségre!

0 Tovább

Egy igazi űrlény

Úgy híresztelik, Jar Jar Binks nem is kitalált lény volt, hanem valóban találkoztak ilyen földönkívülivel pár évtizede.

A Csillagok háborúja-sorozat ma már igazi legendának számít. Az első epizódokat még szájtátva nézte mindenki, aztán évekkel később elkészült az előzménytrilógia is. A Baljós árnyak című filmben tűnt fel Jar Jar Binks figurája is, akiről sokan azt gondolták, csak a gyerekek kedvéért találtak ki egy csetlő-botló, ám szerethetőnek gondolt mókás lényt. Ám a sorozat keményvonalas rajongói konkrétan nagyon utálták szegényt, így a folytatásokban egyre kisebb szerep jutott Jar Jarnak.

A dolog azért tűnik különösnek, mert mostanában az a hír kapott lábra, hogy a mindenféle furcsa űrlényt felvonultató sorozatból pont ő volt az, akinek valós előképe volt. Régóta tudjuk, hogy a lezuhant csészealjakból kerültek elő ufonauták, bár ezeket mindmáig igyekeznek tagadni bizonyos szervek nyomására. Valószínűleg a háttérhatalmak terjesztették el a nagyszemű, fehér bőrű lényekről szóló hamis képeket, hogy legyen min csámcsogni a téma iránt érdeklődőknek.

Valójában teljesen máshogy nézhettek ki ezek a távoli bolygókról érkezett lények. Sajnos a balesetekben gyakran felrobbant, kigyulladt az őket hozó űrhajó, és a testük is megsemmisült, ám az ötvenes években Omaha államban lezuhant csészealjban furcsa lényt találtak. Felépítése hasonló volt az emberéhez, ám hosszú nyaka, és kacsaszájú, kiemelkedő gülüszemű feje volt, hátul bőrlebenyekkel.

Igen, Jar Jar pontosan így írható le röviden. Hogy miképp kerültek el képek, leírások a film készítőihez, nehezen lenyomozható. Talán egy óvatlan ember kotyogott el titkos információkat, ami alapján kutakodás indult, és hogy ne kerüljenek nyilvánosságra információk, alkut kötöttek. Hosszú távon akár a titkosszolgálat érdekes is lehetett volna, hogy egy olyan űrlényt mutathatnak be a nagyközönségnek, amihez hasonlót már megismerhettek egy népszerű filmből.

A hiba csak ott volt, hogy az igazi ufó életét vesztette, tehát senki nem kommunikált vele. Minden bizonnyal nem egy börleszkfilmbe illő lényről van szó, ha képes volt irányítani egy ilyen irdatlan űrutazásra is alkalmas járművet. Ám a távlati célok miatt úgy vélhették, a filmben inkább komikus alakként tűnjön fel- ezúttal viszont besült a nagy terv, Jar Jart mindenki utálta.

Innentől kezdve nyilván nem nagyon lehetett komolyan gondolni arra, hogy bemutassák a valódi ufonautáról készült képeket. Nyilván közröhej tárgya lett volna az a szerv, ami bizonygatta volna, hogy Jar Jar valóban létezik, és csak pár éve fúródott a földbe az űrhajója. Így aztán a bizonyítékok maradtak titkosak- talán örökre.

Most csak annak szurkolhatunk, hogy jöjjön el a bolygónkra egy másfajta lény, ami kicsit sem emlékeztet Jar Jar Binksre, és be lehet őt mutatni nekünk. Azért reméljük, nem Jabba vagy a buckalakók tesznek egy kitérőt felénk...

Amikor a nevedben közzéteszel valamit, az elsősorban nem a világról árul el sokat, hanem rólad. Megosztás tehát saját felelősségre!

0 Tovább

A jóféle régi iskola

A bevált, kemény oktatási módszerek eredményeiről készült egy izgalmas kutatás.

Sokféle vita van arról, hogy kellene a mai gyerekeket nevelni. Nagyon sok inger éri a fogékony fiatalokat, és sok helyen úgy vélik, a modern eszközök és az újféle felfogás valójában többet árt, mint használ.

Ezt a vitát csak úgy lehet eldönteni, ha egymás mellett, párhuzamosan léteznek a különféle iskolai struktúrák. A haladó megoldás nem az, ha mindent szabadjára engedünk, hanem az, ha lefektetjük a megfelelő szabályokat és elveket, és ragaszkodunk hozzájuk, vélik sok helyen.

Ennek szellemében kezdtek átfogó kísérletbe Aszininesztánban. Egy évfolyamot az egyik nagyvárosban két részre osztottak, és a gyerekek egyik felét a régi, szigorú elveknek megfelelő képzésben részesítettek. A száz évvel korábbi iskoláktól még a fapadokat is átvették, mert úgy vélték, azok is fegyelemre nevelnek.

Ahol újból ezt a módszert alkalmazták, ott a fegyelmezésben is a régi eszközökhöz nyúlhattak az oktatók. A nevelő jellegű pofonokról ugyanis bizonyos szakértők úgy vélték, azok nagyban segítik a megfelelő hozzáállás kialakítását a diákoknál. A tanulók pedig kötelesek voltak újból egyenruhát viselni, tisztelettel kellett beszéljenek tanáraikkal és diáktársaikkal, és minden szempontból kötött tanrendet követtek.

Az eredmények nem is maradtak el. Mint kiderült, az írás elsajátításánál például 37 százalékkal szebben formálták a betűket, mint a korszerűnek mondott elvekre épülő iskolákban tanuló nebulók. Emellett 43 százalékkal gyorsabban tudták felmondani a szorzótáblát, a felsőbb évfolyamokon pedig 164 százalékkal több kötelező verset tanultak meg. 

A szigornak megmutatkozott a hatása a jellemformálásban is. Már a tíz esztendős diákok túlnyomó része is felelősségteljesen állt a mindennapi élethez, 93 százalékuk rendelkezett megtakarításokkal. Mivel sikerült bennük kialakítani a helyes értékrendet, a szabadidejükben is elsősorban tanultak, így a másik csoporthoz képest jelentősen kevesebb esetben fordult elő játék vagy sport közben elszenvedett sérülés. 

Természetesen a kreativitás fejlesztése is része volt az oktatásnak. Például az állami ünnepre dolgozatíró versenyt hirdettek, ahol a diákok saját szavaikkal méltathatták az esemény történelmi jelentőségét. Magán az ünnepen pedig a megjelenési arány száz százalékos volt!

A gyerekeket képességeik, teljesítményük, szorgalmuk alapján már az első évfolyamoktól csoportokba sorolták, így az általános iskola végén a máshol szokásos bizonytalanság nem jelentkezett, hiszen a diákok pontosan tudták, hova irányítják őket. A gondosan szelektált tanulócsoportok egy része gimnáziumi majd egyetemi tanulmányokra készítette fel a diákokat, mások szakmunkásképzésbe kerültek, illetve a megfelelő százalékot el nem érők betanított munkásként dolgoztak az iskolai évek után.

A gyerekek lelki egyensúlyára ez a kiszámíthatóság jó hatással volt. Elenyésző számban kifogásolták a számukra kijelölt utat, és szinte megszűntek a panaszkodások is: az oktatók az osztály előtt kérték számon a magukat kedvetlennek, elkeseredettnek érző diákokat, és ha nem sikerült tényekkel igazolni állításaikat, megszégyenülés lett a sorsuk. Ez mindenki számára figyelmeztetés volt, hogy csak valós, bizonyítható problémákkal szabad a tanárokhoz fordulni. A kevesebb panasz jelzi a tanulmány készítői szerint, hogy a diákok boldogabbak voltak ebben a rendszerben.

Amennyiben egy diák szorgalmi vagy fegyelmi okokból elmaradt társaitól, akkor egy közös testületi ülésen döntöttek elbocsátásáról. Ebben helyet kaptak a tanárok mellett a diákszervek képviselői is, és közösen döntöttek úgy, hogy valakit tanulásra alkalmatlannak minősítenek, vagy adnak neki egy új esélyt a bizonyításra- ez utóbbira viszont soha nem került sor, mert egyetlen diák sem kérte.

A szigorú iskolarendszer hatékonyságának, magasabb rendűségének bizonyítéka volt az, hogy ezek az itt alkalmatlannak bizonyult diákok a másik, szabadosabb képzési rendszerben el tudták végezni az iskolát. A kísérlet ellenzői szerint a merev iskola kíméletlen és embertelen, ám a konzervatív módszer eredményességét a számok igazolták, és persze azzal is visszavágtak, hogy az igazi embertelenség az, ha a diák nem kap számára kijelölt nemes életcélt és morális nevelést.

Hosszabb távon csak egy probléma jelentkezett: nem tudták teljesen elszigetelni a kétféle iskolában tanuló diákokat egymástól. Így a konzervatív iskolákba járó tanulók egy részét meg tudták szédíteni, és azok a könnyebb utat választva direkt kérték elbocsátásukat, amiben gyakran szüleik is támogatták őket.

A jövőben tehát fontolóra veszik azt, hogy a kísérletben részt vevő diákok bentlakásos intézményben tanuljanak, ahol elszigetelhetik őket a káros hatásoktól, nem érik őket rossz impulzusok televízióból, internetről, ismerősöktől, és csak a számukra kijelölt út követésére kell koncentrálniuk. A kísérlet ötletgazdái szerint ez a megoldás garantálhatja, hogy legalább 10-15 százalékkal jobb orvosokat vagy műszerészeket képezhetnek a nemzetgazdaságnak.

Amikor a nevedben közzéteszel valamit, az elsősorban nem a világról árul el sokat, hanem rólad. Megosztás tehát saját felelősségre!

0 Tovább

Magyar volt az igazi Rambo

Egykori kuruc hősről mintázták az amerikai akciófilm főhősét.

A harcokból visszatért vietnami veterán története, a Rambo ma már filmklasszikusnak számít. Az egyszemélyes hadseregként akciózó Stallone aztán több folytatásban fogott fegyvert, és a Rambo név fogalommá vált. Nem csak arról szól a népszerűsége, hogy lövöldözött mindenkire aki élt és mozgott, a magányos harcos sajátos felfogásának is komoly szerep jutott a filmekben.

Túl izgalmas karakter egy akciófilmhez Rambóé, azt hiszem. Kissé már nagyon is emberi a veterán, aki az első részben ott kerül bajba, ahol nem kellene- saját hazájában. Ám nem hagyja veszni sem becsületét, sem igazságát. A sztorinak vannak elgondolkodtató részei, és ez nem véletlen: valós történet inspirálta.

A Rákóczi-féle szabadságharc hosszú éveken át tartott, és nem kevés kuruc hadakozott éveken át a labancokkal. A sok ismert tábornok és hadvezér mellett számos alacsonyabb rangú ember fogott fegyvert, közülük volt az egyik Rámbai Imre.

Már a felkelés elején beállt a kurucok közé, kitüntette magát a létavértesi csatában, az első sorokban harcolt Erzsébetfalvánál és Dunaújvárosnál is. Az igencsak ügyes és éles szemű katona többször teljesített felderítő bevetéseket is mélyen a kuruc vonalak mögött, amiért ki is tüntették. 

A fegyverletétel után vissza akart térni falujába, hogy addigra már romokban heverő életét újból rendbe tegye. Ekkor tett egy kitérőt a Bakonyba, hogy régi fegyvertársát felkeresse, mielőtt végleg szögre akasztja a kardot. A nem túl nagy települést ma már hiába is keressük a térképen, Máriareménység eltűnt a török megszállás másfél évszázada alatt, de akkor sokan lakták, volt saját temploma is.

A falu bírója nem látta szívesen az egykori szabadságharcost. A szállást kereső Rámbait el akarta zavarni, mert mint elmondta, nincs szükség lázító obsitos katonákra. Rámbai ellenállt, ekkor tömlöcbe vetették, de a leleményes katona megszökött, sőt, az épületet is felgyújtotta. 

Ekkor kezdődött az üldözés a Bakony erdeiben, ám hiába kereste több tucat ember az egykori kurucot, az erdőt-mezőt jól ismerő katona elrejtőzött előlük, sok pribéket leütött, megkötözött, Kiválóan értett a puszta kezes harc mellett a lövészethez, íjászathoz is, így a faluban elpuhultan élő, a háborúból inkább kimaradó emberek létszámfölényük ellenére sem jutottak sokra. Mivel nagyanyja vajákosasszony volt, tudott mindent a gyógyító és ehető füvekről, bogyókról is. Aztán legendák is szárnyra keltek, hogy ért az állatok nyelvén is, így tudott mindent ellenfelei mozgásáról, de ez valószínűleg nem volt igaz.

A harcokban megkeseredett Rámbainak már nem volt vesztenivalója, egy idő után csak a bosszú éltette. Ügyesen derítette fel a környék legjobb búvóhelyeit, majd a bírót egy leégett majorba csalta és foglyul ejtette. A heteken át tartó hajszának híre ment, és csak Rámbai egykori parancsnoka közbeavatkozásának köszönhetően nem lett tragédia belőle. A sok háborúzástól meghasonlott kuruc végül letette a fegyvert, a megszégyenült bíró pedig inkább útjára engedte őt. Ha az osztrák bíróság elé viszik az elfogott katonát, csak rosszabbul járt volna, amikor kiderült, egyetlen ember tartotta sakkban egész csapatát.

Ez a sztori egy korabeli könyvben jelent meg, ám ezt a kötetet az osztrákok magukkal hurcolták a budapesti könyvtárból egy évszázad múlva. Később a második világháború zűrzavarai során került az Egyesült Államokba, ahol valahol, valaki felfigyelt rá, majd egy forgatókönyvíró kidolgozta a történetet- Magyarországon ezért mi nem ismerjük Rámbai Imre nevét, és persze a tengerentúlon sem reklámozták, honnan vették az ötletet Rambo figurájához. Valószínűleg ma is mindent megtennének, hogy eltitkolják a kapcsolatot, talán már a könyv érintett részeit is megsemmisítették...

Az már egy másik kérdés, hogy a Rambo-folytatások mind a képzelet szüleményei, közük nincs az eredeti kuruc katona sorsához. Ez abból is látható, hogy azokban sokkal inkább domináns az akció, jóval kevesebb elgondolkodtató elemet tudtak beleszőni. A valóság mindig izgalmasabb, mint a kitaláció...

Amikor a nevedben közzéteszel valamit, az elsősorban nem a világról árul el sokat, hanem rólad. Megosztás tehát saját felelősségre!

0 Tovább

Ezer éves emberek földje

Sokan szeretnék titokban tartani annak az ősi népnek a történetét, ahol nem ritka az egy évezredet megélő ember.

Döbbenetes, de vannak emberek, akik még emlékeznek Kolumbusz Kristófra! Dél-Amerikában élnek, az Andok egy eldugott pontján, egy részben elsivatagosodott völgyben. Biztonságuk érdekében a pontos helyet és a törzs nevét sem szokás nyilvánosságra hozni- én sem írok ennél többet, hiszen nem is ez a lényeg.

Mint az köztudott, a sumérok ősi nyelve (ami közeli rokonságban áll az antik magyarral!) szinte teljesen megegyezik a pre-inka nyelvvel. Ez azért jelzi, hogy volt egy korszak a világtörténelemben, amikor a kontinensek még egyben voltak, és egyetlen ős emberi faj volt, magas szintú kultúrával. Ennek volt köszönhető a hosszú életkor.

Annyira elszoktunk attól, hogy több száz évig élhet egy ember, hogy amikor az első antropológusok találkoztak ezekkel az indiánokkal, nem is vették komolyan, hogy páran a spanyol hódítókról meséltek. Már az is meglepő lett volna, hogy ennyi év távlatából még tisztán fennmaradt az utódokban a sok emlék- no de hogy valóban kezet is ráztak velük, az elképzelhetetlen volt!

Ám egyre több jel mutatott arra, hogy valóban nagyon hosszú ideje éltek a törzs vénjei. Az antropológusoknak, történészeknek ez olyan volt, mint egy kincsesbánya, hiszen olyan időszakokról szerezhettek ismereteket, amiről csak legendák szóltak korábban. Az öregek meséltek a Machu Picchu építéséről, a piramisokról, sőt, titokzatos égi lényekről is.

Ez utóbbi viszont már túl sok volt, és ezért aztán gondoskodtak róla bizonyos körökben, hogy soha ne kerüljenek nyilvánosságra a törzsről szóló tények. Elterjesztették a szkeptikus pletykát: ha vannak ezer éves emberek, akkor készülhetne olyan családi fotó, amin tucatnyi generáció képviselői állnak egymás mellett. Ám ilyenek bizony nem léteznek, mint ahogy például a hunzákról sem láthatott senki ilyet.

Ám vannak, akik szerint egyszerű a magyarázat: az ősi törzs nagyon is mély tudással bír, és tisztában voltak a túlnépesedés okozta gondokkal. Ezért önként vállalták a népességszabályozást, így messze kevesebb gyermeket nemzettek. Ráérnek, hiszen több száz évük van a családalapításra... 

A fiatalok egy részét pedig a világ különböző sarkaiba küldték, hogy tanuljanak- és tanítsanak! Érdemes figyelni, nem hoz-e össze a sors valamelyikükkel, iskolában, munkahelyen- nem könnyű megismerni őket, mert gyorsan megtanulják a magyar nyelvet, hiszen az rokonságban áll a pre-inkával.

Az viszont kiderült, hogy aki elhagyja a völgyet, sokkal rövidebb ideig él. Hogy mi a titka a helynek? A klíma is fontos, a táplálkozás is, amiben fontos szerepet kap a chilipaprika, a rizs és a tengerimalac-hús, de a kutatók szerint a legizgalmasabb a víz. Az Andok hava megolvadva lezúdul a hegyek oldalán, ám a sivatagos talajon átszűrődve kerül a kutakba. Ekkor dúsul olyan különleges ásványi anyagokkal, amelyek természetes vitaminkoktélként tart távol minden betegséget ezektől az indiánoktól. Fontos szerepe lehet a térségben mérhető pozitív neutrínótöltetű radioaktív sugárzásnak is.

Meglehet, hosszú ideig mégsem tanulhatunk tőlük. A világ mostani állapota nem igazán tetszik ezeknek a különleges embereknek, és talán önként választják a halált, vagy azt, hogy örökre eltűnnek a szemünk elől. Nagyon szomorú lenne ez az emberiség számára, de ha így történik, az bizony a mi hibánk lesz...

Amikor a nevedben közzéteszel valamit, az elsősorban nem a világról árul el sokat, hanem rólad. Megosztás tehát saját felelősségre!

0 Tovább

Álcázott igazság

blogavatar

Nyomokban tényeket tartalmaz...

Hirdetés

További információk

Sokan hazudnak az interneten. Ezen az oldalon is ez történik, csak mi be is valljuk. felsotudat@freemail.hu

Hirdetés

Blog ajánló

Együttható

Ötleteket keresünk. Olyanokat, amelyek egy közösséget segítenek. Segíts a zsűrinek eldönteni, hogy melyik legyen a nyertes ötlet!

Hirdetés